Vinye - Porva-Csesznek vasútállomás (kutyával)

Ha kocsival érkezünk, Vinyén lehet parkolni, innen a piros sávon érdemes indulni, de előtte még nézzük és lehetőség szerint ölelgessük meg a vinyei öreg tölgyet (400-500 évre saccolják).

A kirándulás abszolút négyévszakos, bár tavasszal előfordulhat, hogy az áradás elmossa az utat, olyankor esélytelen átkelni az egyébként legtöbbször bokáig érő patakon.

Nyáron viszont tökéletes kutyával, gyerekkel, előbbi végig tud rohanni a patakon (autós forgalom néhány kósza erdészeti járművet leszámítva nincsen, a vadászok elkerülik), a gyerekeknek pedig tartogat annyi izgalmat, hogy ne váljon unalmassá.

Egyrészt tucatnyi alkalommal át kell kelni a patakon, ami komoly logisztikát igényel, de annál több mókát ígér. Az emelkedő minimális, az út jól karbantartott, murvával felszórt, szóval kevés helyen van sár és pocsolya. Az élővilág változatos, elég sok nagyítós néznivaló is akad.

Eltévedni nem lehet, de az időre érdemes rászámolni, nekünk az utolsó fél óra elég rohanós lett, s mivel naponta négy-négy vonat közlekedik mindkét irányba, nem rossz ötlet akár a vonattal kezdeni a túrát, és visszatérni Vinyére. Ez egy nyolcperces menet, jegyet a vonaton tudunk váltani. (Kutya elvileg szájkosárral szállítható.)

Vinyén két vendéglátó működik, az egyik a standard túrázós üfé (vinye.hu), a másik a Kőpince Fogadó, rendes étterem, egész jó ételekkel, korrekt árakkal.

A kiránduló forgalom általában ezen a szakaszon mindig magas, több pihenő elég szemetes is, szóval érdemes figyelni a kutyára, ha elmászkálós, de alapvetően ideális kutyatúrás helyszín.