06 Badacsonytördemic - Nagyvázsony (OKT-06)

A bélyegzőt a jegypénztár melletti falon találjátok.

Az 1936-ban épített lépcsősor a Badacsony nyugati oldalában köti össze a Kuruc-körút elnevezésű, P jelzésű turistautat az Országos Kéktúra (K) útvonalával. A 464 fokból álló, megmunkálatlan bazaltkockából épített lépcsősor mentén számos pihenőállomást találunk, amelyek a kuruc kor kiemelkedő személyiségei után kapták nevüket, mint pl. Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lorántffy Zsuzsanna. / A lépcsők aljában az egykori Rodostó turistaházat találjuk, a tetején pedig a Czinka Panna-pihenő és egy esőház várja a kifulladt turistákat. A lépcsősor mentén a növényzet mellett hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők, bazalttörmelékek vonják el a figyelmünket a mászás (vagy ereszkedés) fáradalmaitól. / 1935-ben Rákóczi-emlékévet tartottak a kuruc vezér halálának 200. évfordulójára, ekkor épült a Rodostó turistaház és a lépcső is, innen ered tehát a menekülésre kényszerült kurucokról elnevezett pihenőhelyek elnevezése is. A lépcső tetejétől nem messze található a Tördemici kilátóhely a K▲ jelzés mentén, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a szomszédos "testvértanúhegyre", a Szent György-hegyre.

A Tördemici-kilátóhelyről először a Szent György-hegy látképe fog szembetűnni, amikor megérkezünk a padokkal és asztallal is ellátott, korláttal biztosított panorámapontra. A szembenső hegy oldalában a pincékkel és présházakkal tűzdelt szőlőskertek látványát előbb sűrű erdőtakaró váltja, majd magasabb pontjaira emelve tekintetünket, felsejlenek a sötétlő bazaltorgonák. / Bal felé a Balaton víztükre csillog, hátrébb a Keszthelyi-hegység, közelebb pedig Szigliget dombszerű hegyei magasodnak a tópart fölé. A szigligeti vár sziluettje a sötét háttér miatt nem adja könnyen magát, de ha célirányosan keressük, meglelhetjük. A Csobánc és a Gulács jellegzetes alakjai is előttünk hevernek. / Kialakulását tekintve a Badacsony bazaltsapkás tanúhegy: az évmilliókkal ezelőtti vulkanizmus során a forró, folyékony bazaltláva tavat alkotva terült szét. Kihűlve igen hatékony védősapkát biztosított a hegynek, megvédve azt az erózió alacsonyító hatásától. Így a bazaltsapkás tanúhegyek tetőszintje az egykori felszín magasságáról árulkodik. A vulkanikus eredetű plató tetejének élesen leszakadó pereméről számos kiváló panoráma nyílik. A Tördemici-kilátóhelyet felkeresve is egy ilyen pontról nézelődünk.

A roppant nagy méretű kőkeresztet szemlélve első kérdéseink közt merülhet föl, hogy miként volt lehetséges a 19. században ekkora kőtömböket a hegytetőre vonszolni. A válasz jól érzékelteti a kihívás mértékét: az emberi erő itt mit sem ért, az óriási kőtömböket 40 pár bivallyal vontatták föl.  A 12 méter magas, klasszicista stílusú építmény 1857. szeptember 14-én készült el, nevét az ötletadóról kapta. / Aki nézett már föl éjszaka a víz felől a Badacsonyra, annak alighanem elsőként a szinte távoli világítótoronyként fénylő kereszt tűnt fel a hegyen. Az energiát egy napelem biztosítja. / A kereszt előtti lépcsőn lesétálva a bazaltorgonák lapos tetejéről élvezhetjük a tökéletes balatoni kilátást. A Harangozó-börcnek nevezett terasz (a börc nem véletlenül emlékeztet a bérc kifejezésre, hiszen ugyanúgy sziklakiszögellést jelent) kinyúló sziklája kalapácsütésre a harangéhoz hasonlatos hangot hallat. / A hegy fennsíkjának szélén kéményszerűen ácsorgó bazaltorgonák a vulkanikus múlt tanúi. Kb. 4 millió éve különböző lefolyású kitörések váltották egymást, ennek során előbb keményebb kőzetekből kisebb gyűrű jött létre, később ebben a medencében hígan folyós bazaltláva terült szét. A lávató lassan kihűlt, megkeményedett, ezáltal ellenálló védőburkot vont a lepusztulásra hajlamosabb kőzetek fölé. Ez a bazaltkéreg megőrizte a valamikori felszín magasságát - tanúhegyeket emelve a fokozatosan lealacsonyodó, sík medencék fölé. A bazaltláva kihűlése során összezsugorodott, és peremén a hűlés irányára merőleges repedések képződtek benne. A hasadékokat az erózió továbbtágította, így jöttek létre az egymástól elkülönült bazaltoszlopok - melyek legfelső, sík lapjára a Ranolder-kereszt alatt mi is ráállhatunk.

Az 1908-ban emelt kis épület bazaltkockáit a hegyen fejtették. A bástyaromra emlékeztető négyszögletű építmény falán egy ablakot találunk, a kilátás felőli oldalán pedig ajtó nyílik. Sajnos a helyiség koszos, elhanyagolt, pedig jobb állapotban kiváló bivakhely válhatna belőle. Egry József központi témája volt a balatoni táj, innen származik a kilátóhely neve. A neves avantgárd festő Badacsonytomajban hunyt el, és itt is helyezték örök nyugalomra. / A kilátó csodás panorámát biztosít a Balatonra: alattunk Badacsony szőlősorai és borozói, a tó túloldalán pedig a Fonyód fölötti magaslatok kettőse emelkedik. Tiszta időben szépen kirajzolódnak Somogy lankái is. A helyszín báját a víztükör közelsége és a madárperspektíva adják.

Szolgáltatások: / Shop / Bringás szerszámkészlet, pumpafej / Palackos PB-GÁZ  /

Hertelendy Ferenc (1859-1919) Zala megye főispánja volt, de ezzel még természetesen nem érte volna el, hogy emlékkövet állítsanak neki a Badacsony egyik legszebb pontján. Hertelendy politikai kapcsolatait ügyesen használva sokat munkálkodott a tó északi partjának turisztikai fejlesztéséért, elsősorban a vasútvonal kiépítése érdekében. A sínek lefektetése nélkül a Balaton északi partja valószínűleg sosem vált volna olyanná, mint amilyennek ma ismerjük, a turizmuson hatalmasat lendített a kor leggyorsabb tömegközlekedési kapcsolatának kiépítése. / Hertelendy volt a tó felvirágoztatásán dolgozó Balatoni Szövetség alelnöke is. Emlékkövét ez a szervezet állította 1927-ben. A robosztus bazalttáblába vésett felirat kissé megkopott, aljában a környező önkormányzatok állította márványtábla foglalja össze az emlékkő üzenetét (2011 óta). / Közvetlenül mellette találjuk a Páholy kilátóhelyet. Indokolt az elnevezés: valóban: mintha egy színház erkélyéről nézhetnénk le a mozgalmas északi partra. Hosszan elnyúló, összenőtt településhalmaz kíséri a Balaton vonalát, láthatjuk a forgalmas 71-es út kanyargó szalagját, az északi part „ütőerét". A tó párájában ott sötétlik a Tihanyi-félsziget sziluettje is. / A bazaltpadlós kilátóhely nem teljesen a fennsík peremén, hanem már kicsit lejjebb, a Badacsony oldalában található, ennek megfelelően erdős szakaszon. A kilátás emiatt némiképp korlátozott. A Hertelendy-emlékkövet és a Páholyt érinti az Országos Kéktúra turistaútja is.

A Badacsony fennsíkjából éppen csak kiemelkedő, 438 méteres csúcsot (mely a hegy nevét viseli) egy 18 méteres kilátótoronnyal toldották meg 2011-ben. Az acélszerkezetet borovifenyőből készült „ruha" borítja, belül spirállépcsőn juthatunk föl a panorámaszintre. / A körkilátást csak egy rövid szakaszon szakítja meg a Badacsony erdőjének lombkoronaszőnyege. Mellvédre rögzített, fotókkal illusztrált táblák segítenek a nézelődőket körülvevő, változatos és tartalmas terep elemeinek azonosításában. Van mit nézni: kivételesen jó adottságú helyszín ez egy kilátónak, hiszen minden irányban más érdekességek színesítik a tájat. Kevéssé párás időben a Balatonnak gyakorlatilag a 2/3-át látni, Tihanytól egészen a Keszthelyi-öbölig. A parton üdülőtelepülések színes halmazai, mögöttük erdők és a Balaton-felvidék dombszerű hegyei követik egymást. Szemben Fonyód apró hegyei takarják el Somogy egy részletét. / A Káli-medence teljes egészében kibontakozik előttünk, látszik túlvégén a Fekete-hegy, éles szeműek az Eötvös Károly-kilátót is kiszúrhatják Szentbékkálla fölött. Egytől egyig felsorakoznak a tanúhegyek is: markáns méretével és bazaltorgonáival tűnik ki a Szent György-hegy, láthatjuk a Gulácsot és a Tóti-hegyet, illetve kisebb, kevésbé ismert testvéreiket is. / A Tapolcai-medencében és szegélyén sorakozó bazaltsapkás tanúhegyek a 3-5 millió évvel ezelőtti vulkanizmus hírnökei. A szerkezeti mozgások következtében elvékonyodott földkérget áttörő magma, mivel rövid utat tett meg a felszínig, forró, hígan folyós formában került a szabad levegőre. A korábbi, hevesebb kitörések anyagából képződött medencében szétterülő bazaltláva megszilárdulva kemény, ellenálló kérget vont az alatta található, üledékes kőzetekre. Az erózió a „kis erő, nagy idő" elve szerint szépen lassan, évmilliók alatt lepusztította a felszín leggyengébb alkotókőzeteit, de a bazaltsapka ellenállt: így magasodtak fokozatosan környezetük fölé az egykori felszín magasságát őrző tanúhegyek. Ha körbenézünk a kilátóból, kétféle hegyalakot láthatunk a közelben: lapos tetejűeket (pl. Badacsony, Szent György-hegy), illetve csúcsos, piramisszerűeket (pl.: Gulács, Tóti-hegy). Utóbbiaknak nincs igazi bazaltsapkája, anyaguk, „tartóoszlopuk" a vulkáni kürtőben megrekedt, ott megszilárdult bazalt.

Felnézve a Gulácsra egy karcsú, erdőpalástba burkolózó hegyet láthatunk. Apró csúcsára - a meredekséget kicselezve - spirál alakban vezet fel a turistaút, mely tekintélyes, zord kőzettörmelék-lejtőt keresztez, de előbukkannak a kihűlésük során oszlopossá zsugorodott bazaltbordák is. A Gulács kürtőkitöltés maradványa, anyagából a meredek nyugati oldalon jókora darabot harapott ki a bányászat. / Emelkedés közben egy-egy gyérebb növényzetű pontról kiláthatunk a Badacsony, illetve a Balaton felé - becsüljük meg ezt a látványt, mert a csúcs ennyit sem nyújt. Feltűnik a Szent György-hegy háta is, a tetőpontot elérve pedig sziklagörgetegek döfik át a talajt. A szűk ösvényt a Magyar Turista Egyesület Balatoni Osztálya formálta 1934-ben, és Lóczy Lajosról, a Balatont is kutató, neves földrajztudósról nevezték el. Amint a fölfelé tartó csapás sálként tekeredik a hegyre, megnő körülötte a lejtőszög, a köves talajt pedig csenevész sziklai társulás, néhol bozótszerű erdő lakja. / A hegytetőn legföljebb pihenés céljából érdemes időzni - hiába jelent a Gulács név eredetileg kopaszt, sűrű növényzet a hegy sapkája. (Más értelmezés szerint a gúla alak az elnevezés forrása.) Főként a nyugatra elterülő táj látképével lakhatunk jól: a Keszthelyi-hegység, és valamivel közelebb a Szigliget fölé magasodó hegycsoport tűnik fel, de a Szent György-hegy is megmutatkozik a lombok szorításában. / A csúcsot meghódítani kb. 40-60 perces kitérő az Országos Kéktúra K jelzéséről.

A bélyegző a büfé ablakrácsán a bejárattól jobbra található.

A Vár-kút forrása valószínűleg több túrázó emlékezetében marad meg, mint egy átlagos víznyerőhely. Pedig alapvetően csak egy betonkocka keretezte a mélybe fúrt lyukat, majd arra egy viszonylag igényes fatetőzet került cseréppel fedve. A kerekes kút mellett, a gaz ölelésében azonban áll egy mindössze térdig érő, bazaltkockákból rakott, házat imitáló építmény is. Ez a ma is működő forrás: a hozzá csatlakoztatott napelem elegendő energiát biztosít a beszerelt szivattyúnak, hogy az a mélyből vizet jutasson a felszíni foglalatig. A házikó elején található csapból gombnyomásra folyik a kellemesen hideg forrásvíz.

A Balaton-felvidék nyugati szegletének tanúhegyei bástyákként emelkednek ki a Tapolcai- és a Káli-medence síkjából. Szőlőskertekkel fedett oldaluk, erdős hegyhátaik mellett sajátságos alakjuk látványa teszi őket magával ragadó jelenséggé. Némelyikük csúcsos, szabályos háromszög alakú, de a turisták körében legnépszerűbb tagjaik - mint amilyen a Badacsony, a Szent György-hegy, vagy éppen a Csobánc - lapos hátat hordoznak. / A Csobánc fennsíkja egészen kicsi, mégis megfér rajta egy várrom. A kilátás pazar: hosszában szemlélhetjük a Káli-medencét, az összes környező tanúhegyet, és természetesen feltárul előttünk a Balaton víztükre is. A távolban, a Tapolcáig nyújtózó lapály mögött a Keszthelyi-hegység fennsíkja zöldell. Északi irányban a Bakony alacsony magaslatai hullámoznak. A felfelé vezető nagy szerpentin a keleti hegyoldalban parádés kilátást enged a környező területekre, ezért már a feljutás is élményszámba megy. / A vár építését a 13. század közepén kezdték a diszeli nemesek kívánságára. A következő század során a Rátót nembe tartozó Gyulaffy családban már dél-itáliai eredetű gazdákra talált. Amikor Habsburg Miksa Mátyás király halálát követően betört az országba, Csobánc várát Kinizsi Pál utasítására megerősítették. Miután Buda török kézre jutott, Csobánc végvárként a Balaton mentén húzódó határt őrizte, mely elválasztotta egymástól a Habsburg Birodalmat és az Oszmán-török fennhatóságú területeket. Ekkoriban Gyulaffy László volt a várkapitány, aki a veszprémi vár ostroma során szerzett magának hírnevet. / 1561-ben a szomszédos Hegyesd vára elesett, de Csobáncot többszöri próbálkozásra sem tudták bevenni a következő években. Így aztán az Esterházy-család 1669-ben - néhány nyugalmas évtized után - egy büszke, jó állapotú várat tudott uralni nem kevés ráncfelvarrás után. Az 1690-es években pedig nem akárki katonáskodott itt, hanem Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa.. / Miután a törököt kiűzték, a bécsi vezetés a vár lerombolása mellett döntött, a terveket azonban keresztülhúzta a Rákóczi-szabadságharc kitörése. 1705-ig Csobánc a császári katonaság kezén volt, akiktől a kuruc csapatok szerezték meg. 1707. február 25-én a Bécs felé visszavonuló haderő közel ezer főt számláló serege megpróbálta bevenni Csobánc várát, de mint oly sok elődje, kudarcot vallott. Pedig jelentős túlerőben voltak: a kuruc Szász Márton vezetésével 30 gyalogos, puskás hajdú, 30 bemenekült fegyveres nemes, illetve az ő lányaik és asszonyaik tartózkodtak csupán a falakon belül. Az ostromló haderő közel 400 főt vesztett, és elbukott. A védők neveit domborműves emléktáblán olvashatjuk el a romok közt. / Végül 1709-ben ismét császári kézre került a vár, és történetének robbantások vetettek véget. Az egykor díszes, reneszánsz faragványokkal ékesített épületegyüttesből mára nem sok maradt. 1953-ban régészeti ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat végeztek a területen, megmentettek néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretdarabot, de jelentős változás nem történt. Egészen 2003-ig kellett várnia a pusztuló romoknak, hogy a sorsuk jobbra forduljon: Gyulakeszi lakosai ekkor hozták létre a vár megmentésének céljából a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot. Ettől fogva a lelkes helyi civileknek köszönhetően évről évre változik, szépül a Csobánc környezete. A legújabb változás a vár életében, hogy októbertől – a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából – a Csobánc tetején már OKT pecsételőhely is található.

A templom az egykori szőlőművelő falu, Csobáncszög egyháza volt. Történetéről keveset tudunk, kezdetben valószínűleg a (gyula)keszi udvarnokok voltak a terület tulajdonosai. Később a várat is birtokló Gyulaffyak tulajdonába került a falu, ezalatt Csobánc várának „árnyékában” kis mezővárossá fejlődött, amit pecsétnyomója is bizonyít: a lenyomaton egy egyenes kardot tartó kar vág a Félhold felé, fokánál a ragyogó Nap látható, körirata: „Csobancz varossa”. / A 18. század elején, valószínűleg a sikertelen osztrák ostrom után néptelenedett el, amikor lakói Diszelbe költöztek. Víz hiányában, viszonylag magasan nem csoda, hogy később sem települt újjá. / Az egyhajós, félköríves szentélyű templom a 13. században épülhetett, déli falán félköríves ablakokat látni, a bejárat a nyugati oldalon volt. / Miután a falu elnéptelenedett, a házak helyét a szőlők vették át, és a helyi gazdák gazdasági épületként is használták a korábbi szent helyet. Az 1950-es években akkori tulajdonosa a templom szentélyébe borpincét épített. / A gondozatlan, növényzettel sűrűn benőtt, fedetlen romot ma a csobánci várhoz felvezető út mellett láthatjuk, itt kell átvágni az Országos Kéktúra ösvényére, ami felvezet a hegytetőre.

Mintha valaki egy hanyag mozdulattal szétszórt volna pár túlméretezett kavicsot, úgy hevernek a dombtetőn a szürke kőtömbök. A szelíden hullámzó tájban meglepő látvány a sok, egyedi alakú sziklaforma. Szögletes éleikhez kerekdeden hajló horpadások, enyhén ívelt domborulatok társulnak, esőzés után a kisebb mélyedéseikben apró tócsák, madáritatók csillannak meg. Köztük hangulatos ösvény vezet végig. / A kőtömbök a Pannon-tó partvidékének egykori jelenlétéről tanúskodnak. A partközeli sekély víz aljzatán megtörő hullámok összeroskadnak, a vízben szállított hordalék így lerakódik, és felhalmozódik. Hogy a szél ne hordja el ezt a finomszemű kőzetet, arról azok a kovasavas oldatok gondoskodtak, amelyek átjárva összecementálták, kőzetté szilárdították az anyagot. / A későbbiekben a szél vette át a főszerepet a terület formálásban, amint kifújta a területről a puhább üledékeket, ezzel kitakarta az ellenálló tömböket, hordalékával pedig csiszolta, meg is karcolta a kőtenger darabjait. Ezután (főleg a pleisztocén jégkorszakok idején) a víz és a hőingás szerepe is felerősödött: a repedésekbe befolyt és ott megfagyott víz térfogatnövekedésével nekiállt feldarabolni a kőzettestet, akárcsak a hőtágulást és zsugordást okozó hőmérsékletváltozás. A kőtenger egyes képviselői így szétestek, önálló táblákra töredeztek: erről tanúskodik az akár egyetlen ember súlyával is megmozdítható ingőkő (a Kelemen-kő), ami már csak néhány ponton érintkezik az alatta lévő tömbbel, mellyel korábban összetartozott. / A fordulatos sorsú homokkő egyébként jól megmunkálható anyag: hosszú időn keresztül faragtak belőle hatalmas malomköveket. Erre a tevékenységre ismerhetünk rá Kővágóörs nevében is, mivel a település gyakorlatilag ráépült egy ilyen kőhátra - egy 19. századi leírás szerint egyes házak falainak tövében fel is bukkan a homokkőtest. A Káli-medencében több helyen lelni hasonló, de általában a szentbékkállainál kevésbé gazdag és látványos kőtengert.

A hangulatos, különálló ház egylégterű, a nappalijában egy kényelmes kanapé van. A nyitott hálófülkében egy franciaágyat, illetve a galérián két különálló ágyat találunk. A fürdőszobában mosdó, zuhany és WC szogálja a vendégek kényelmét, a meleg vizet villanybojler biztosítja. Télen egy látványkályhával és két elektromos fűtőeszközzel varázsolható komfortosabbá a szállás. / A főzési lehetőségről felszerelt nyári konyha, kemence, az udvaron bográcsozó hely gondoskodik. Előző napi bejelentkezéssel - falusi vendégasztal keretében - házi készítésű, helyi alapanyagokból készült reggeli és vacsora kérhető külön díjazásért. A reggeli már 1 főtől, a vacsora viszont csak teljes foglalás (azaz 4 fő) esetén vehető igénybe. / Szolgáltatások: / falusi vendégasztal / kemence / bográcsozó hely / fedett parkoló / Látnivalók a környéken: / Velétei palotarom / Szentbékkállai kőtenger / Eötvös Károly-kilátó / Kornyi-tó, Kővágóörs / Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont / NTAK azonosítók / Vendégház / NTAK regisztrácíós szám: MA19012747 / NTAK adószám: 55285458-1-39

A fák közt megbújó rom történetében több a kérdőjel és a találgatás, mint a konkrétum. Már nevének két tagja is bizonytalanságokkal teli. Ha a térképre nézünk, sehol a környéken nem lelünk Veléte nevű települést. Persze gondolhatnánk, hogy - mint oly sok falut - „felfalta" a történelem. A valóság ezzel szemben az, hogy Velétéről csak Kárpátalján tudunk, a Balaton hegyvidékén nincs és nem is volt ilyen nevű település. / A palota kifejezés is magyarázatra szorul, de e tekintetben is kevés tényt ismerünk: egy 1559-ben kelt okirat azt valószínűsíti, hogy a veszprémi püspök palotája, pontosabban udvarháza lehetett itt. Ezt támasztja alá az is, hogy a XIV. században a király Tátika váráért cserébe a püspöknek adta Szentbékkállát. Mindezek mellett régi helyi mondák arról szóltak, hogy III. András király vadászkastélya állhatott ezen a helyen. / A gótikus stílusú épületből nem sok maradt, de jól látható rajta például az egykori erkélyt tartó konzol maradványa. Szintjeinek száma vitatott. Minden valószínűség szerint az erre portyázó török csapatok rombolták le.

A bélyegzőt a vegyesbolt-dohánybolt-kocsma épületével szemben, az OKK információs tábla oszlopán találjátok.

A középkorban Töttöskál falu állt ezen a helyen, ahol most Szentbékkálla szőlősorai és présházai lakják be a hegyoldalt. A falvak nevében megjelenő Kál elnevezés az azonos nevű nemzetség névadójára utal. / A falu temploma valószínűleg XII-XIII. századi, tehát az Árpád-korban épülhetett. Kialakítását tekintve keletelt épület volt, azaz nyugat-keleti hosszirányban épült úgy, hogy a hívők kelet felé imádkoztak benne. Ennek megfelelően bejárata a nyugati oldalon nyílt. Kétpilléres kegyúri karzat is állt a bejárat mellett. Sajnos ennél behatóbb ismeretekkel nem rendelkezünk az épületről. A török előrenyomulás idején a falu elnéptelenedett, a templom állapota leromlott. Később ugyan helyrehozták, de egy XIX. század végéről származó leírásban már ismét romként áll. Mára nem sok maradt a falakból. Mellette bájos megjelenésű, de szintén pusztuló présház áll. Érdekesség, hogy a hangulatos helyszín szerepelt az Állítsátok meg Terézanyut! című magyar filmben. / Mellőle szemlélődve elénk tárul a festői szépségű Káli-medence fátlan síkja. Túloldalán egymás hegyén-hátán emelkednek a tanúhegyek, magasságával uralja a képet a Badacsony.

Bár a Fekete-hegyet felépítő vulkanikus eredetű kőzetek nem karsztosodnak jól, azaz nem jellemző rájuk a sűrű, kiterjedt repedéshálózat, mely a mélybe vezetné a vizet, az Öreg-hegyi-kút megbízható, bővízű forrás az év nagy részében. Az itt felbukkanó víz a délebbre található, jobban karsztosodó kőzetek felől érkezik. / Az ilyen meleg, száraz, napsütötte területeken, ahol a mezőgazdaság is virágzik, nagy kincs a forrásvíz. Szentbékkálla legkiterjedtebb szőlőterülete kúszik fel a Fekete-hegy vállán, ezért a szőlőbirtokosok bazaltból épített foglalattal és egy kis fülkével igyekeztek megvédeni a kút tisztaságát. Az óvó szándék fejeződik ki a mára már nehezen kiolvasható feliratban is: „E kútba piszkos edént meríteni tilos! Akit rajta kapnak, 5 pengőre büntetik! Elöljáróság" / Előfordulhat, hogy hosszú nyári kánikulák, szárazságok idején a forrás vize elapad.

A kissé kopott kilátótorony tetőszintjéről egészen sajátos látképben lehet részünk: a Káli-medence alján kis méretű tavak csillognak (pl. Kornyi-tó), peremén alacsony hegyek emelkednek. A leglátványosabb a tanúhegyek tömbjeinek sora: a Badacsony, a Gulács, a Csobánc és kisebb társaik. De a háttérben a Szent György-hegy és Szigliget magaslatai is megtalálhatók, éppen úgy, ahogy a Keszthelyi-hegység lapos vonulata. Ügyesebbek kiszúrhatják a Hegyes-tű bányászattól felsebzett ormát is. A partmenti dombsor alacsonyabb szakaszai mögött szűk sávban látjuk a Balatont, és a túloldalon Fonyód kettős hegykúpját is. Érdekes megfigyelni, hogy a széles lapály ellenére milyen apró falvak alkotják a Káli-medence településszerkezetét. Úgy tűnik, a Balaton partjától hátrébb elterülő, sok helyen vizenyős aljú, rossz lefolyású terület nem kedvezett a nagyobb méretű falvak kialakulásának. / Szerencsés esetben fantasztikus élmény megfigyelni innen egy gyorsan átvonuló balatoni vihart, ahogy sötétbe öltözteti az egész partvidéket, és baljós függönyként takarja el a tanúhegyeket. / A Fekete-hegy vulkanikus eredetű fennsíkjának peremére először 1950-ben, bazaltból építettek kilátót. 1978-ban ezt cserélte le a ma látható, vörösfenyőből emelt torony. A kilátó 369 méteres magasságban áll. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapásban súlyosan megsérült - 2010-ben mentették meg, ehhez azonban a legfölső szintet kénytelenek voltak elbontani. Névadója, a neves politikus, Eötvös Károly 1900-ban írta meg beszámolóját balatoni körútjáról „Utazás a Balaton körül" címmel.

A bélyegzőt a buszfordulónál lévő OKK információs táblán találjátok.

A Balatonhenye határában emelkedő hegy tájhasználata évezredes múltra tekint vissza. A karszt természetes növényzete eredetileg a cseres-kocsánytalan tölgyes volt, de ennek túlnyomó részét az ember kiirtotta, csak csekély folt maradt meg belőle. Helyét szántó, legelő és rét vette át. Az erdők kivágását valószínűleg már a kelták kezdték, később a rómaiak szőlőt telepítettek a déli lejtőkre. A honfoglaláskor a terület a Kál horka szállásterülete volt, a középkorban pedig a szőlőtermesztés mellett a szántók vettek el az erdők területéből. / A török dúlás után visszatelepült és gyarapodó lakosság egyre több állatot tartott, amelyek gyakran legeltek a ligetes tölgyesben. A kilátópontunkkal szemközti domboldalt is tölgyerdő borította korábban a mai borókás helyett. / A Botos-hegy déli oldalának dolomit sziklafüves lejtőjének gyakori fűféléi a pusztai csenkesz, a fenyérfű és a kunkorgó árvalányhaj, közöttük a csabaíre, kőtörőszekfű és a védett árlevelű len virágzik. Az északi oldalon a talaj kissé vastagabb, és a vízviszonyok is kedvezőbbek, itt láthatunk tavaszi héricset és lila virágú nagyezerjófűt is. Az élőlények közül érdekes lehet bikapók és a ritka, de jellemző rovar, az imádkozó sáska. / A közeli, egykori kőfejtőben fejtett, jól rétegzett követ a környékbeli házak építésére használták. A természetes módon töredezett dolomitmurva viszont kiváló útalapozó volt. A 220-230 millió évvel ezelőtt kialakult, ma a Botos-hegyen található kőzettípusok az Alpok geológiai felépítésével mutatnak hasonlóságot. A késő-triász kori Thetys-tengerben kialakult több ezer négyzetkilométeres árapálysíkságon a lerakódó üledék eredetileg mésziszap volt. A száraz éghajlat és a párolgás miatt a tengervíz besűrűsödött, majd a lefelé szivárgó tömény oldatok dolomittá változtatták azt. A mésziszap lassan, évmilliók alatt szilárdult kőzetté. / A 2000-es években újra akarták nyitni a kőbányát, de a helyiek és környezetvédők tiltakozására a tulajdonosok visszaléptek a tervtől. / A Henyei-fennsíkon átvágó, S jelzésű turistaúton továbbhaladva Kapolcs felé állt a híres henyei ősbükk, a környék egyik legidősebb fája. Az egykori erdők egyik utolsó hírmondója volt a közel 400 éves fa, amelynek sajnos már csak a csonkját látni, mivel 2008-ban ismeretlen okból kigyulladt az odúja. A következő évben a korona nagy része már elszáradt, majd 2010-ben még utoljára kihajtott. A kiszáradt törzs 2016 tavaszán dőlt ki. A hatalmas bükköt a 19. század második felében az erdőirtások során kitermelt erdő egyetlen élő tanújaként akkori gazdái, a Halász família tagjai hagyták meg az utókornak emlékül, így róva le kegyeletüket az öreg fák iránt. / A Botos-hegyi kilátópontról nézve Balatonhenye templomtornyán túl a Káli-medence fátlan síkja terül el, a háttérben a Balaton-partot övező Pál-, Bálint- és Fülöp-hegyekkel. Tőlük jobbra a tó túlpartján hullámzó Somogyi-dombság is kirajzolódik, sőt egy keskeny csíkban a Balatont is felfedezhetjük.

Az erdei iskola 42 fő számára biztosít szállást és étkezési lehetőséget. / Három, központi fűtéssel ellátott kőépület található a területén. / Szállóépület: 34 fő számára szállás 2-4-6 ágyas szobákban, vizesblokkok, felszerelt konyha, 35-40 fős étkező. Az emeleten kapott helyet az erdei bemutató élményterem, ahol az „Érzékszerveinkkel az erdő“ interaktív kiállítás járható be. Segítségével a gyerekek játékosan szerezhetnek ismereteket az erdő életéről. / Tanépület: két szobában 8 fő számára szállás, és egy 15-20 fős kisebb tanterem. / A harmadik épület a Balatoncsicsói erdészház, ami a turisták számára kínál kényelmes szálláslehetőséget. / Az iskola nagytantermének korszerű felszerelése  (nagyítók, mikroszkópok, laborvizsgálati eszközök, távcsövek, szakkönyvek, TV, DVD, projektor) segíti a tanulást. A különböző kézműves programok megtartásához külön terem biztosított. / Az iskola területén nincs étterem, de előzetes rendelés esetén az étkeztetés is megoldható. Magunk is elkészíthetjük az ételeket a felszerelt főzőkonyhában, vagy bográcsozhatunk is. / Hatalmas, parkosított kertjében fedett, kültéri foglalkoztatók, kemence, tűzrakóhely, sportpályák és játszótér is van. Az erdei iskolától indul az Öreg bükk tanösvény, ami 12 állomáson keresztül mutatja be a környék természeti adottságait. Előtte halad el az Országos Kéktúra Badacsonytördemic - Nagyvázsony közötti szakasza, valamint itt vezet a Z jelzésű Kinizsi Pál turistaút is. / Az Országos Kéktúra „Csicsói erdészház” feliratú bélyegzője a létesítménnyel szemben, a murvás út mellett kialakított pihenőhelyen található. / Szolgáltatások : / wifi / játszótér / élménytermek / kemence / erdei iskolai foglalkozások, előadások / túraszervezés és -vezetés / lovaskocsizás / Látnivalók a környéken : / Kinizsi-vár (Nagyvázsony) / Balatonakali, strand / Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló) / Kinizsi-kilátó (Kab-hegy) / Almádi monostor romjai (Monostorapáti) /

A központi fűtéses épületben 19 fő számára szállás 3-6 ágyas, családias hangulatban berendezett szobákban, felszerelt konyha, WC-fürdő és beépített terasz van. / Az idilli környezetben fekvő erdei iskola helyszíne a túrázók körében régen „Csicsói erdészház” néven volt ismert, mivel a szomszédos falu neve Balatoncsicsó, a létesítmény mai épületei pedig az 50-es években erdészházak voltak, erdészlakásokként funkcionáltak. Az elnevezés az Országos Kéktúra térképeken a mai napig él, mivel az ide vezető erdészeti murvás út az Országos Kéktúra útvonalon halad, és a kéktúra „Csicsói erdészház” nevű bélyegzőhelye az erdei iskolával szemben, az út mellett található. A Monostorapáti Erdészet a túrázóknak pihenőhelyet, asztal-pad garnitúrát is kialakított a bélyegzőhelynél. / Az Öreg bükk tanösvényt végigjárva bepillanthatunk az erdészek munkájába. Mellette található a kiválóan felszerelt, oktató- és élménytermekkel rendelkező erdei iskola, ahol a népi mesterségeket is kipróbálhatjuk. / Szolgáltatások / Főzőkonyha / Kültéri főzési lehetőség: szalonnasütés, bográcsozás hátizsákból / Játszótér / Wifi / Látnivalók a környéken : / Kinizsi-vár (Nagyvázsony) / Balatonakali, strand / Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló) / Kinizsi-kilátó (Kab-hegy) / Almádi monostor romjai (Monostorapáti) /